A bőrápolás évszázadok óta a mindennapok része. Az elmúlt években azonban a sok-sok új termék, a mind gyakoribb bőrproblémák, és talán a közösségi média hatására is, mintha egyre bonyolultabb lenne. Nehéz eligazodni a tonerek, boosterek, szérumok, micellák, fluidok világában. Ezt bizonyítja az a sok-sok tévhit is, ami a köztudatban kering. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
1.TÉVHIT: Reggel csak azért kell arcot mosni, hogy felfrissüljünk. Erre pedig elég a víz is.
Egy hideg/langyos vizes arcmosás tényleg frissítő, de nem elég. Éjszaka a bőrünk is dolgozik, méregtelenít, és méreganyagokat ürít a pórusokon keresztül a bőrfelszínre. Valamint az este felkent készítmények maradékai is megtalálhatóak rajta. A bőrfelszínt védő hidrolipid réteg pedig a faggyúnak köszönhetően enyhén olajos, ami összekeveredik a bőrfelszínre jutó szennyeződésekkel is. Ezeket pedig a víz már nem képes feloldani. Ahhoz, hogy akár az enyhe szennyeződéseket is lemossuk róla, szükség van egy tenzideket tartalmazó lemosóra.
Más vélemények szerint az érzékeny bőr rosszul tolerálja az arctisztítást és az arclemosókban lévő tenzideket, ezért azt elegendő reggelente sima vízzel átmosni, és csak este szükséges arctisztítót használni. Én nem értek egyet ezzel a szemlélettel. Miért tenne jót egy érzékeny bőrnek a csapvíz, amikor az számos helyen nagyon kemény, ami önmagában is irritálhatja a bőrt. Továbbá a csapvízben található klór, és pl. gyógyszermaradványok sem arról ismertek, hogy nyugtatnák a bőrt.
Léteznek jó minőségű, kímélő hatású arctisztítók, amik már ebben a fázisban nyugtatják, hidratálják és ápolják a sérülékeny bőrt, amellett, hogy megtisztítják a szennyeződésektől. Márpedig szennyeződés, méreganyag, vagy az esti kozmetikumok maradványai az érzékeny bőr felszínén is megtalálhatóak reggelente. Miért is tenne jót, ha erre vinnénk fel nappal az ápoló készítményeket?
Én maradok az arctisztítóval végzett arclemosásnál reggel és este!
2.TÉVHIT: A tonik arctisztítóként is használható
Nem tudom pontosan, honnan származik ez a tévhit, de már többször találkoztam vele. Legutóbb egy drogériában, ahol egy tanácstalan hölgy éppen engem kérdezett arról, melyik „arctisztító tonikot” válassza a bőrére. Ekkor jobban szemügyre vettem a polcot is, ami előtt álltunk. Hááát, nem csodálom, hogy káosz van ezen a téren. Volt ott minden folyékony kivitelben, elvétve még tonik is, sok-sok alkohollal, de micellás víz is, meg kétfázisú olajos sminklemosó, de gondolom értitek mire gondolok, hiszen jártatok már drogériában.
Először is, nem minden tonik, ami folyékony állagú.
Másodszor pedig a tonerek/tonikok nem arctisztítók! A toner tonizál, visszaállítja a bőr ph értékét enyhén savas ph-ra, ha az arctisztításnál eltolódott volna lúgos irányba. Ezen kívül frissít, hidratál, antioxidánsokkal és egyéb hatóanyagokkal látja el a bőrt, attól függően, milyen terméket választunk. Sőt, a virágvizeket is használhatjuk tonizálásra!
Tehát a tonizálás klassz dolog, de nem arctisztítás helyett.
3.TÉVHIT: Az ásványvizes permetek önmagukban is hidratálják a bőrt
Az általam ismert ásványvizes permetekben nincs vízmegkötő anyag, ami gondoskodna arról, hogy a bőrfelszínre kerülő nedvességet a bőr képes legyen megkötni. Enélkül ugyanis a víz egyszerűen elpárolog a bőrfelszínről, egy kellemetlen húzódó érzést hagyva maga után. Egész napos strandolás, medencében üldögélés után sem szoktuk hidratáltabbnak érezni a bőrünket, igaz? Pedig a víz ott egészen sokat érintkezett a bőrfelülettel.
Ellenben, ha az ásványvizes permet után felviszünk valamilyen emulziós készítményt a bőrre, ami lehet arckrém, vagy akár fényvédő is, akkor ez az olajos-vizes emulzió a benne található olajoknak és vízmegkötő anyagoknak hála (pl. glicerin) képes magával vinni a permetben található ásványi anyagokat a bőr mélyebb rétegeibe is. És ott már kifejtik hatásukat.
Ha hidratálni szeretnéd a bőröd, akkor használj olyan arcpermetet, amiben van vízmegkötő anyag is, így önmagában az a készítmény is képes a bőr legfelső rétegének hidratálására, de hordozó anyag nélkül ekkor sem tud bejutni a bőr mélyebb rétegeibe.
Vagy használj a permetezés után egy arckrémet, vagy fényvédőt, hogy a permetben lévő ásványi anyagok felszívódását elősegítsd.
4.TÉVHIT: A “hydro boost” típusú zselék elegendő hidratálást nyújtanak
Hmmmm… a „hydro boost” típusú zselékkel kapcsolatban rosszak a tapasztalataim. Többnyire a pocsék összetevőik miatt. Víz és vízmegkötő anyag azért van bennük, nem erre gondolok, hanem a felesleges illatanyagokra, szilikonokra, kőolaj származékokra, és helyenként még az alkohol tartalomra is. Ezektől csak könnyebben kenhető, illatos és „hűsítő” lesz egy készítmény, de mindebből a bőr semmit nem képes profitálni. Jó pont, ha kisméretű hialuronsav, vagy egyéb természetes hidratáló elem és aloe vera is kerül bele.
És hogy miért vagyok szkeptikus a hidratáló hatásukat illetően? Mert nem elég a bőrfelszín nedvesítése, márpedig a vizes alapú készítmények és a nagy molekula méretű hialuronsav is csak erre képesek. A hidratálásra ugyanakkor sokszor nagyobb szükség van a bőr mélyebb rétegeiben, ahová ezek a készítmények ill. hatóanyagaik képtelenek eljutni. Ahhoz, hogy egy zselés készítmény valóban hidratáljon, több kell, mint zselésített víz és illatanyag. Sőt, nem árt valamilyen lipid (zsírféle) is ezekbe a készítményekbe pl. foszfolipid, ill. olyan hidratáló anyagok, amik mélyebbre juttatják a hatóanyagokat (pl. propanediol).
Vegyük sorra: egy hidratáló zselé tartalmazzon ún. természetes hidratáló elemeket, pl. kisméretű hialuronsav, sodium-PCA, urea, foszfolipidek, valamint vízmegkötő, és más hidratáló elemeket is (glicerin, propanediol).
A sallangot pedig hagyjuk: illatanyagok, kőolajszármazékok, szilikon, alkohol, le vele!
Ha könnyed hidratálásra vágysz nyáron, akkor használj inkább a hűtőszekrényben lehűtött arcpermetet, virágvizet, vagy egy hidratáló szérumot, és erre vidd fel a fényvédődet. De a “hydro boost” zseléknél még egy sima aloe vera gél is jobb.
5.TÉVHIT: Az anti-aging, vagyis az öregedésgátlás 40-45 éves kortól indokolt csak
Ezzel a tévhittel néhány hete szembesültem, amikor valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy bizonyos kozmetikum forgalmazóknál az anti-aging készítményeken a 45+-os felirat szerepel. A hozzám intézett kérdése pedig az volt, hogy ő 32 évesen vajon használhat-e C-vitaminos arckrémet, nem túlzás-e ennyi idősen?
A válaszom az volt, hogy nem, sőt! Az öregedésgátlás más-más korosztálynak mást jelent. A bőr öregedése fokozatos. 25 éves kortól a kollagéntermelés lelassul, ami idővel a bőr petyhüdtségét okozza, és a ráncok megjelenéséhez vezet. A sejtek megújulása is fokozatosan lassul a kor előrehaladtával. Egyre kevesebb új sejt termelődik, és az anyagcserefolyamatok is lelassulnak. Valamint csökken a szövetek víz-, és zsírtartalma, és a hámréteg megújulása is, ami a száraz-ráncos-fakó bőrkép kialakulásához vezet. Az évtizedek során elszenvedett UV sugárzástól megjelennek a különféle foltok is, és önmagában a túlzott UV sugárzás fel is gyorsítja ezeket a folyamatokat. 20-25 éves kortól a testünk leszállóágba kerül, de emiatt azért nem kell egyből a Dunának menni.
Az öregedés egy természetes folyamat, viszont egyénenként is változik, hogy kit, mikor, milyen mértékben ér utol. Az öregedésgátlás részben a megelőzésről szól, részben pedig a szervezet működésének a támogatásáról. Ez életkoronként mást takar.
25 éves kortól támogathatjuk a kollagén termelést valamilyen C-vitamin tartalmú készítménnyel. A hidratálás is lényegében egy öregedésgátló lépés, amit egészen fiatalon is el lehet kezdeni. A különféle tápláló és feszesítő, sejtmegújító hatóanyagok jöhetnek már akár 30 éves kortól is. 40 éves kortól pedig lehet mindenből több 🙂 , és ekkor már ügyelni kell arra is, hogy a bőr zsírháztartását is támogassuk. Mindez persze a bőr aktuális állapotától is függ, ebben kérd inkább szakértő segítségét.
De lényeg a lényeg, az öregedésgátlást késő 45 évesen elkezdeni. A megelőzés itt is fontos. Miért várnád meg, hogy a bőröd megereszkedjen és ráncosodni kezdjen?
+1 TÉVHIT: Szemránckrémet csak akkor használjunk, amikor már megjelentek a ráncok
De miééért?! Kinek a lelkén szárad ez a tévhit? Már az elnevezés is félrevezető. Szemránckrém. Ez annyira befejezett. Kijött a ráncod, és onnantól kezdve azt krémezed 😀 Én nem is szeretem ezt a megnevezést. A szemkörnyékápolót preferálom inkább.
A szemkörnyéki bőr eleve védtelenebb, mint az arc többi részén. Nem tartalmaz faggyúmirigyeket, könnyebben kiszárad, ráncosodik. Egy meglévő ránc halványítása-eltüntetése pedig problémásabb, mint a megelőzés. Miért várjam meg, hogy megjelenjenek a ráncok? Ebben mi a logika?
Valójában annak lenne több értelme, ha fordítottan gondolkodnánk. Vagyis szemkörnyékápolót már 20-éves kortól, a többi pedig ráér akár később is.
És Te mit gondolsz? A szemráncod krémezed inkább, vagy a szemkörnyéki bőrt? 🙂
Ha úgy érzed, vannak még a bőrápolással kapcsolatban tisztázatlan kérdéseid, vagy olyan hiedelmek, amiket nem értesz, írd meg nekem! info@mikellabornek.hu
Segítek megérteni a bőrápolás kaotikus világát.
Szép bőrt!
Regina